Előbbi gondolataim fonalát továbbgörgetve eljutottam egy kellemes emlékig. A Caminon megismert francia barátomnak köszönhetem, hogy felfedeztem ezt a tüneményes kis templomot a 19. kerületben, a Butte de Chaumont mellett.
Ez a kis templom Nyugat-Európában képviseli az ortodox egyház orosz hagyományokon alapuló ágát, ill annak érseksége. Ortodox egyetem működik az udvarban található kis házakban, ahol az orosz beszéd hétköznaposnak számít.
A kis templomot 1924-ben vásárolták a német követségtől az orosz imigránsok, s hozták rendbe, Szergejnek szentelve. A kert az utcáról (rue Crimée) láthatatlan, belépve tündérvilág tárul fel a látogató előtt.
Az utcáról csak egy kis ikon-szerű kép mutatja a kocsibejáró felett a hátul található épületek funkcióját. A templom árnyas fákkal körülvett udvarban, a világ elől elbújva várja a híveket. Körülötte 19. századi kis épületek, az egész olyan, mintha visszacsöppenne az ember a századeleji Párizsba. Csend van, csak a madárcsicsergés hallattszik, s ahogy megáll az ember a faborítású templom homlokzata előtt, szája is tátva marad a csodálkozástól. Gyönyörűen festett lépcső vezet fel az emeleten található templomtérhez, melybe belépve megcsap a füstölő és ezernyi gyertya illata. Ha szerencsénk van és épp mise idején érkezünk, akkor a papok éneke is elringathat mellé. Az ikonok a gyertyák pislákoló fényében csodás színekben tündökölnek. Az egész olyan nyugodt és békés, hogy még annak sem akaródzik kimenni a templomból, aki nem e valláshoz tartozik.
Az egész környék kellemes felfedeznivalókkal szolgál.
Kezdve a 19. kerületi polgármesteri hivatal épületéig (Mairie), ami kis palotaként hírdeti az adminisztráció dicsőségét. Az épület előtti tér szombatonként esküvőktől zajos, egymást váltják a fehérruhás menyasszonyok, s nem számít különleges eseménynek, ha szombati piknikünket a hivatallal szembeni parkban a násznép fotózása zavarja meg.
Merthogy itt található a Parc du Butte de Chaumont, egy nagyon kellemes kis park, közepén kacsaúsztató tóval, ennek is közepén egy mesterséges sziklával, amin oszlopos kis pavilonból élvezhetjük a kilátást az Hausseman-féle párizsi házak tetejére.
És ha még ez sem volna elég az egzotikumok kedvelőinek, a környék lakosságának nagy része zsidó, így az embernek néha az az érzése, hogy Izraelben van, s nem Franciaország szívében.
Egy órás kellemes sétára és egy korai piknikre (mivel szombaton kb 2 óra után a párizsiak elözönlik a park füvét) kitűnően alkalmas a környék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése